"A fény harcosa minden fontos csata előtt megkérdezi magától:
- Mennyit fejlődtem?
Tudja, hogy minden csata során tanult valami újat. De a legtöbb lecke túl sok szenvedést okozott neki. Többször is fölöslegesen vesztegette az idejét, hogy hazugságért harcoljon. És sokszor szenvedett olyan emberek miatt, akik nem érdemelték meg a szeretetét.
A győztesek nem követik el kétszer ugyanazt a hibát. Ezért a harcos csak olyasmiért teszi kockára szívét, amiért érdemes."
/A fény harcosának kézikönyve P. C./
Gondolom mindenki ismeri P. C.-t a nevét nem írom le, mert szinte közhely. Szerintem az egyetlen tényleg jó könyve, az az Alkimista. A többi se rossz persze, egyszer ellehet olvasni őket ha az ember unatkozik. A fény harcosának a kézikönyve is jó válogatás, összegyűjti azokat a dolgokat amiket az ember egyébként 5-6 kimondottan jó könyv esszenciájaként szűr le. Na csak azért írtam most Róla, mert Mirával egyszerre vetettük bele magunkat a P. C. könyvek örvényébe, még valamikor idén februárban.
Ma velem, nem történt semmi különös, vagyis de, életem egyik legérdekesebb élménye ért, de csak azért sem írom le:)
Allie
